2021. július 28., szerda

4. nap - 80 km egy más szemszögből

Üdvözletem. Ez a poszt most kicsit különbözni fog a többiektől, mert nem ugyanaz a szerzője. Zsuzsi vagyok (mármint a fiatalabbik, a Szani), de mivel anya teljesen kimerült, ezt a feladatot inkább átvállaltam. 
Szóval a tegnapi, azaz a negyedik bringázós nap.... Hogy őszinte legyek, már kezdenek összemosódni a fejemben a napok, de ezt talán még el tudom különíteni. Mivel át kellett kellnünk az Alpokon (és ez csak a bejegyzésekben tűnik könnyűnek, a valóságban szitkozódtunk rendesen) puzzle szerűen tettük meg az utat. Néhány szakaszt az egyik, néhányat a másik irányba, és a kronológiával is bekavartunk kicsit (magyarul: nem sorban tettük meg a szakaszokat). Reggel kocsival mentünk arra a pontra, ahonnan tegnapelőtt is indultunk, azonban ezúttal a másik irányba indultunk el. Kivételesen  nekem is volt térképem (már amíg rá ne jöttem, mennyire meríti a telefonomat), ami külön bónusz volt az első szakaszon, mivel így nem kellett azon aggódnom, hogy apa megint ott felejt valahol. Ez a szakasz viszonylag problémamentesen telt, csak kicsit áztunk meg, és dél körül már meg is érkeztünk a kempingbe, ahol segítettünk anyának berendezni a sátrat. Szegényke teljesen kifáradt, estére már fájt a térde a sok kuplongozástól. 
Úgy egy óra múlva indultunk a következő szakaszra. Ez a rész ultra szívás volt (már bocsánat a kamaszos megfogalmazásért). Bár eleinte még bíztatónak is tűnt a lejtő, azonban nem számoltunk a szakadó esővel. Ezúttal szó szerint kell érteni a "bőrig áztunk" kifejezést. Esőkabátban és esőnadrágban indultunk el, de tíz km után, amikor leálltunk, legalább fél liter vizet öntöttem ki az (egyébként vízálló) cipőmből. Merőben új élmény volt úgy biciklizni lejtőn, síkon és emelkedőn egyaránt, hogy nem láttam ki a szemüvegem mögül. Nem mondom, érdekes volt.
Villach-ig mentünk, ahol egy gyors ebéd után (amit anyáék a mekiben, én pedig az autóban töltöttem el), és száraz ruhákba vedlés után elmentünk COVID gyorstesztre. Már én is megkaptam mind a két oltást, de még nem telt el 14 nap a második óta, ezért kellett a teszt a határátlépéshez. Volt egy kis probléma az eredmény igazolásával, de azt ma már megoldottuk. 
Mivel ekkor még csak úgy 50 km körül járhattunk, úgy döntöttük, folytatjuk. Immáron száraz ruhákban (és a forgalommentes szakaszokon zenével a fülemben) indultunk tovább. Bár a korábbi napokhoz képest ez nem tűnik nehéz napnak (összesen kb. 80 km-t mentünk), mégis az volt. Kimerültek voltunk, idegesek, és még mindig vizesek. Bár anya sem csattant ki az örömtől, így hát egyszerűbb elkönyvelnem egy "mindenkinek rossz kedve van" napnak. Nehogy valaki azt higgye, hogy panaszkodok, csodaszép helyeken jártunk (bár azért a mai szerintem még szebb volt, de erről másik posztban). Ami bennem nagyon megragadt, hogy az egyik faluban két lány előttünk az úton lóháton közlekedett. Úgy vélem, ez kellően visszaadja a faluk feelingjét. A faluk között pedig a szántóföldeken annyi kukoricát láttam, mint amennyit életemben talán még soha. 
Az utolsó km volt a lenehezebb. Emelkedők (méghozzá meredekek) és technikai problémák (apa ideges volt, ráadásul a lánca is leesett) törtek borsot az orrunk alá. De aztán végre irány vissza a kempingbe.
Becslésem szerint ez a kis bejegyzés kétszer-háromszor olyan hosszú lett, mint amilyeneket anya szokott írni.  Tényleg elég ennyi, ma már lebicikliztem több mint 100 kilómétert és már mennék olvasni. További szép napot!

És akkor jöjjenek a képek!

bőrig ázva :)

Dráva gát

mindjárt a sátorban

minden út Rómába vezet?





a kemping tó

és végül a napi teljesítmény:



💙💙💙

Mint tudjátok, nemcsak bringázunk! A bringaúttal egy jótékonysági adománygyűjtésünk is folyik, amivel 3 autista iskolai csoportnak és 11 auti lakóotthonnak gyűjtünk támogatást. Végtelenül boldogak lennénk, ha Dani, Marci és Csongi osztályának és a lakóotthonoknak kerekebbé tehetnénk egy kicsit a világot. Nem csak óriáslabdával, könyvekkel és játékokkal, hanem az összefogás erejével! A támogatás teljes összege nekik megy, köszönjük, ha Te is segítesz benne! A támogatói oldal itt elérhető, egyszerű és gyors bankkártyás fizetéssel vagy banki utalással (11600006-00000000-84576530 - Autistic Art Közhasznú Alapítvány, megjegyzés: Apa-lánya bringatúra 2021). 

💙 Segíts, hogy segíthessünk! 💙



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése