2020. július 9., csütörtök

Miért épp a Tulipánoskert?

Amikor 2018 nyarán Apa és lánya (Szani és az akkor 13 éves Zsuzsi) eldöntötték, hogy belevágnak nagy bringa körútjukba, még nem sejtettük, hogy ez az út hova vezet. 


2019 tavaszáig lebringázták a Passau - Esztergom utat, végig a Duna mentén, ami egy kb 600 km-es út. Tavaly nyáron pedig elvonatoztak a Duna forrásáig, a Fekete erdőhöz és onnan ismét a Dunát követve végigtekerték a németországi Passauig vezető utat. Ezt a 600 km-es távot 6 nap alatt tették meg ketten, sátorral, hálózsákkal a hátukon. 


Ezt az utat sokan végig is kísértétek és minden nap drukkoltatok a bringásoknak.💙 
Közben egy jó ügyet is az út mellé állítottunk: a zuglói Benedek Elek EGYMI általános iskola autista csoportjainak gyűjtöttünk azért, hogy minél színesebb, inspirálóbb környezetben, sok új játékkal és fejlesztő eszközzel felszerelkezve kezdhessék meg az új tanévet. A gyűjtés fantasztikusan jól sikerült, a tanév kezdetére közel 1 millió forintnyi támogatással tudtuk az iskolát segíteni.
 

A tavalyi út után nem volt kérdés, hogy folytatjuk. De merre? 
2019-ben április 2-ra, az autizmus világnapjára egyik kedves ismerősünk, a Pokolgép zenekar gitárosa, Z. Kiss Zalán írt egy csodaszép dalt az autizmusról: a Tulipános kert című dalt. 
A dalt meghallgatva és azt követően Zalán szavait olvasva meg is kaptuk a választ, hogy merre lesz a következő utunk:
„Azután, hogy elolvastam Emily Perl Kingsley "Welcome to Holland" című írását, melyben arra világít rá egy remek példával, hogy milyen fogyatékkal élő gyermeket nevelni – olyan, mintha az olasz tengerpart helyett Amszterdamban landolna veled a gép: nem ide indultál, de aztán rájössz, hogy tök jó hely –, a gondolataim mindig e körül jártak. Egyértelmű volt, hogy feldolgozom a témát dal formájában – mesél ötletéről Zalán. – A tulipános kert nekem a boldogságot, a nyugalmat és a szépséget szimbolizálja. A pozitív hozzáállás az egyetlen járható út azoknak a családoknak, amelyek hasonló helyzetben vannak, és a kert azt sugalmazza, hogy oda bármikor kimehetünk a gyermekünkkel játszani, mert ott igazán jól és szabadon, boldogan, önfeledten töltheti el az idejét, és nem zavarja senki és semmi. Igenis kell, hogy nyitott és pozitív legyél, máshogy nem megy. Ha úgy élnénk, hogy csak a rossz dolgokat vennénk észre, akkor nem lenne teljes az életünk. Ez azért is fontos, hogy senki se sérüljön lelkileg. Beninek, a másik gyermekünknek is így adhatjuk meg a nyugodt, boldog életet. Lehet, hogy szentimentálisnak tűnik, de ha nem próbálsz megbékélni a helyzettel, amiben vagy, és nem fedezed fel a benne rejlő szépségeket, akkor Hollandia tényleg egy félelmetes helynek tűnik, pedig nem az” (Z. Kiss Zalán)



Zalán dala inspirált minket arra, hogy idén a Tulipánoskertbe, Hollandiába induljunk útnak. Abba a Tulipánoskertbe, amely Zalán szavait idézve "a boldogságot, a nyugalmat és a szépséget szimbolizálja". 
💙💙💙 Köszönjük Zalán!!! 💙💙💙

A hamarosan kezdődő utunkon fiunk, a 12 éves Dani is elkísér minket, akinek autizmusa megtanított minket arra, hogy a világot nem csak a saját szemünkkel és szívünkkel láthatjuk, érezhetjük. A vele megélt pillanatok  egy nagyon fontos leckét adnak nekünk nap mint nap: szeretettel, elfogadással és pozitív hozzáállással (na és rengeteg humorérzékkel) minden nehézség megoldható. 
Remélem, hogy ezt az utolsó mondatomat az utunk során sem felejtem el 😍

💙💙💙💙💙💙💙💙💙💙💙💙💙





1 megjegyzés: